Elárverezték Nicolae Ceausescu nagyváradi villáját
Az eladásból befolyt összeget uniós projektek társfinanszírozására fordítja az eddigi tulajdonos megyei önkormányzat.
Az eladásból befolyt összeget uniós projektek társfinanszírozására fordítja az eddigi tulajdonos megyei önkormányzat.
Máig nincs megbékélés, mindenki a saját szemszögéből látja az 1989-es romániai forradalmat, amelynek legvéresebb napjairól Tudor Giurgiu rendező készített filmet. A Libertate '89 – Nagyszeben című alkotást a napokban mutatták be a magyar mozikban.
A kép korábban nagy valószínűséggel a román diktátor, Nicolae Ceausescu gyűjteményének képezhette részét.
A kocsival leginkább Bukaresten kívül jártak, a fővárosban Zoia Ceauşescu és férje inkább egy Daciát használt.
A román diktátor Mohammad Reza Pahlavitól, Irán utolsó sahjától kapta az autót elismerése jeléül.
Elárverezik a volt román diktátor repülőgépét, a licit 25 ezer euróról indul.
A diktátor uralkodásának idején rettenetesen hanyagul megépített intézmények a mostani járványban is menetrendszerűen szedik az áldozatokat. A rendszerváltás óta csak négy új közkórház épült.
Amikor először bocsátottak árverésre, még senkinek nem kellett.
Mi köze egy Ceaușescu-darabnak a magyarországi rossz idegállapotokhoz? Lehet-e nő egy diktátor, és mi vesz rá egy gondolkodó értelmiségit, hogy befeküdjön a pártelnök ölébe? Valcz Péter abszurd drámát rendezett a román rezsimről és a szellemi szabadság elvesztéséről. Az alkotóval a független színházak helyzetéről és arról is beszélgettünk, hogy miért vagyunk mi a lakógyűlések országa.
A meghatározó kulturális személyiségek listáját Constantin Brancusi vezeti.
A hivatalos romániai műtárgy-kereskedelmet a kommunista időszakban rekvirált, a közelmúltban visszaszolgáltatott gyűjtemények éltetik. Még a néhai Nicolae Ceausescu fia is tarol a piacon.
Anca Lazarescu minap bemutatott filmje, az Utazás apánkkal nem nosztalgiautazás a közelmúltba, mint a Goodbye Lenin, inkább hidegháborús road movie a menni és visszatérni, majd újra elmenni dilemmájáról. Interjú a rendezővel.
Turisztikai látványosságot csinálnak Romániában a diktátor palotája alatt húzódó pincerendszerből. A programkínálatnak az a szépséghibája, hogy éppen a "túlélőszobát" és ahhoz kapcsolódó folyosórendszert nem tekinthetik meg a látogatók, mert annak bejáratát a forradalom napjaiban sebtében befalazták, hogy Ceausescu ne menekülhessen el azon keresztül fellázadt népe elől.
Az 1989-es forradalom dokumentumai titkosságának a feloldását kezdeményezték szombaton egy temesvári évfordulós konferencia résztvevői.
Egy frissen hozott törvény tiltja a népirtásért elítéltek kultuszát, ebbe pedig Ceausescu is beletartozik.
Huszonöt évvel ezelőtt Magyarország feszülten figyelte a tévés és rádiós közvetítést a romániai forradalomról. Az addig zárkózott ország hirtelen megnyílt, csak úgy áramlottak az információk a diktátor viselt dolgairól, miközben az utcákon titokzatos erők harcoltak. A Ceausescu-házaspár kurtán furcsa pere még több kérdést hagyott megválaszolatlanul, így már azokban a decemberi napokban megindult a legendák gyártása. Utánanéztük az 1989-es forradalom hírhedt mítoszainak.
Egy háziorvos, egy autóját mosó egyszerű állampolgár és egy kötelességtudó őrmester volt az utolsó reménye a forradalom elől menekülő Ceausescu-házaspárnak. A diktátor és felesége kalandos úton keveredett el abba a kaszárnyába, ahol napokkal később kivégezték őket, még a leghűségesebb embereik is cserbenhagyták a házaspárt. Az új államfő, Ion Iliescu állítólag az egyik minisztérium vécéjében döntötte el, hogy egy rövid pert követően kivégzőosztag elé állítják őket. 25 évvel ezelőtt, december 22-én futamodott meg Románia rettegett ura.